Következő esemény

Mi ez itt, kérem?

Személyes hangvételű írások az informatika érettségiről, érettségizőknek és tanáraiknak.

Írjad csak!

Programozik a gyerek

Feedek és ilyesmik

e-mailt kérek az új bejegyzésekről


(nem foglak spammelni)

XML

Kövesd az oldalt!

facebook twitter

2012.01.15. 01:15 raerek

Ki milyen állat?

Címkék: informatika továbbtanulás informatikus

Pár napja kezdtem egy sorozatot továbbtanulási tudnivalókról. Az első részben megbeszéltük, hogy mi az a felsőoktatási intézmény. A mai rész arról szól, hogy ha valaki informatikus óhajt lenni, akkor még nem mondott semmit.

Kell-e diploma az informatikusi léthez?

Egyetlen esetben kell: ha informatikatanár akarsz lenni. Ez esetben, hacsak nem törlik el az informatika tantárgyat, állásod biztosan lesz. Pénzed nem.

Ha tényleg informatikus (nem tanár) akarsz lenni, akkor nem kell. Mindjárt elmondom, hogy miért, de először beszéljük meg, hogy mi az az informatikus?

Van egyáltalán olyan, hogy informatikus?

Van, olyan értelemben, mint ahogy van "sportoló" is. De azt ugye érzed, hogy a focista, a szinkronúszó és a sakknagymester nem ugyanaz.

Szóval, az informatikusok törzsébe - az informatikatanárokat nem számítva - alapvetően kétféle állat tartozik. Az egyik a rendszergazda, a másik a programozó. (És a végén jönnek az egyebek.)

A két állatfaj Jeff Atwood megfogalmazásában a farkasember, illetve a vámpír.

A rendszergazda a farkasember: külsőre normális, de hihetetlenül erős, kibír olyan dolgokat, amibe az átlagember belehal, és a hold bizonyos állásainál csúnyán átalakul.

A programozó a vámpír: sokat éjszakázik, sápadtabb, mint maga a halál, és fél a fénytől. És persze saját magát - de legalább a programjait - halhatatlannak véli.

A két bagázs ugye, nincs oda egymásért (a való életben ez azt jelenti, hogy tök másképp tudnak gondolkodni), de - jó esetben - együtt tudnak működni.

Persze a helyzet nem ennyire egyszerű.

A rendszergazdák hierarchiája

  • hórukkember: gépeket cipel, kábelt fektet (igazit, nem a WC-ről van szó), monitort cserél, tonert hoz a boltból
  • felhasználótámogató, alkalmazás-szakértő: segít a többi dolgozónak, ha ezt-azt nem tudnak megoldani a gépükön, ha furcsa dolgok vannak a géppel. Egy-egy gépen belül dolgozik, míg a
  • szerverüzemeltető, hálózati szaki: arra figyel, hogy a gépek együtt működjenek jól, hogy mindenki mindenhez hozzáférjen, amihez kell neki, mindenki be tudjon lépni a gépekbe, menjen a tűzfal, a levelezés, a webszerver
  • specialista: Egy-egy részfeladat ellátásához ért igazán jól: megoldja, hogy ne nagyon kapjál spamet, megoldja, hogy a webszerver elbírja a hatalmas terhelést, megoldja, hogy egy perc alatt tudjál elmenteni egy egész Blu-Ray-t, megoldja, hogy ne tudjanak betörni a banki hálózatodba, megoldja, hogy ha netán a céged piripócsi telephelye felrobban, akkor a feladatokat automatikusan és zökkenőmentesen vegyék át a makkoshotykai telephelyen lévő szerverek

Baloghz: Duty free

 A programozók kerekasztala

  • van, aki hardverközeli dolgokat programoz: például illesztőprogramot ír a videókártyádhoz
  • van, aki sok embernek szóló "hagyományos" programot ír - mondjuk egy médialejátszót, egy játékot, vagy egy irodai programcsomagot
  • van, aki (szerintem ez lesz a legtöbb) üzleti szoftvert ír - könyvelőprogramokat, jegyrendelőprogramokat, miegymást
  • van, aki mobilalkalmazásokat ír
  • van, aki webes alkalmazásokat (például webshopot) fejleszt

Figyelted? Nem hierarchiát írtam. A mezei programozó felett áll (talán) a programtervező, aki eldönti, hogy az egyes részek miként működnek együtt, ki honnan kapja a feladatot. Azért írtam, hogy "talán", mert ugye a háztervező elvileg a kőműves felett áll, de lehet, hogy nem tud olyan egyenes falat rakni.

Nem ennyire szigorúan programozói munka a felhasználói felületek tervezése, illetve a webdesign. És persze a számítógépes grafikusok. De azért valahogy ide kapcsolódnak.

Ezek közül a felsőoktatás "programozó" szakjain végzők kapnak diplomát, de mindegyik munka remekül űzhető diploma nélkül is.

Az egyebek

A könyvtáros-informatikus olyan könyvtáros, aki az alap könyvtárosnál elvileg jobban ért a számítógépek felhasználásához. A gazdasági informatikus olyan gazdasági szakember, aki az alap közgazdásznál jobban átlátja, hogy egy-egy gazdasági, vállalati probléma megoldásához milyen informatikai módszerek állnak rendelkezésére.

A felvi.hu szerint a gazdaságinformatikus egy szupermen: "Külön-külön is csábítóan hangzik a gazdasági terület és az informatika is, különösen akkor, ha biztos állást szeretnél a jövőben. Az esélyeid csak nőnek, ha a kettőt kombinálod, hiszen a cégek számára a megújulás, a gazdasági versenyképesség egyik alapfeltétele a naprakész információkezelés."

Rizsa. Azért rizsa, mert azt sejteti, hogy a gazdaságinformatikus egyszerre teljes értékű gazdasági szakember és teljes értékű informatikus. Pedig nem. Olvasd el a felvi.hu cikkét (mert a cikk szerintem nem rossz), és látni fogod, hogy teljesen más a feladata. Vagy olvasd el ezt.

A következő alkalommal megbeszéljük, hogy akkor most kell-e neked felsőoktatás.

Frissítés: a következő alkalom időközben eljött.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://infoerettsegi.blog.hu/api/trackback/id/tr223540029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

junkie 2012.02.11. 09:05:40

"Ezek közül a felsőoktatás "programozó" szakjain végzők kapnak diplomát, de mindegyik munka remekül űzhető diploma nélkül is."

Ja, amennyiben az életcélod, hogy 150 bruttót keress és közben sötétben tapogatózva gányolj össze minden szart...

Az egyetemen rengeteg absztrakt, elméleti ismerethez jutsz, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy _mérnöki_ gondolkodással, szemlélettel tudj hozzáállni feladatokhoz, és képes legyél más, nálad sokkal okosabb emberek programkódját átlátni, megérteni, használni, és továbbfejleszteni. Az, hogy megtanulsz egy konkrét nyelvet használni, még nem programozás. Az, hogy egy kód működik, még nem szoftver. A programfejlesztésnek olyan aspektusai is léteznek, amik ha nem jársz egyetemre, nem fogsz megérteni soha, és nem leszel képes egy hello world szintű alkalmazásnál bonyolultabbat írni soha.

Ha elvégzed az egyetemet, és lesz diplomád, attól még nem leszel programozó. Nem tanultál semmit olyan szinten, hogy bármiben is azonnal profi legyél. De az évek alatt belédverték a mérnöki gondolkodást, és bármilyen irányban indulsz el, hatványozottan könnyebb dolgod lesz, mintha nem rendelkeznél ezekkel a háttérismeretekkel. És sokkal többre fogod vinni, mert képes leszel továbblépni a helloworld szintről, és nem fog gondot okozni tizedik, huszadik programnyelv szintaktikájának elsajátítása sem, mert nem programkódban gondolkodsz, hanem patternekben és algoritmusokban, és a megvalósítás csak csuklógyakorlat, a tervezés lesz az igazi teljesítmény.

Mesélhetnék arról, hogy milyen szoftver jön ki az én kezem alól, és milyen a kollégáim keze alól, akik hasonlóan vélekednek, mint te: minek a diploma ő is tud programozni. Ja, valóban, amit megír, az kívülről ugyanúgy működik, mint amit én megírok. Különbség az, hogy az övé tele van biztonsági réssel és egy csuklómozdulattal szétborítom, és amikor mutatom neki, hogy miért nem jó amit csinált, csak néz, és nem érti, hogy az miért baj. Amit én csinálok, azt úgy csinálom, hogy a többiek örömmel nyúlnak hozzá, mert átlátható, logikus, és rugalmasan újrafelhasználható. Amit ők írnak, az mind egyszerhasználatos, tele van beleégetett paraméterekkel és pár hónap után már saját maguk sem tudnak hozzányúlni, pláne nem másik ember, és ha hasonló megoldás kell később máshova, újra kell írni az egészet nulláról.

Na ez a különbség a diplomás és a nem diplomás szoftverfejlesztés között. Meg a fizetés, de az a színvonallal jár. Gányolás = kis fizetés, mérnöki munka = nagy fizetés. Ennyi.