Az érettségi vizsga középszinten és emelt szinten is két részből áll: gyakorlati részből és szóbeli részből. A vizsgán összesen megszerezhető 150 pontból 120-at a gyakorlati rész ad: nem tűnik hát bohóságnak azt állítani, hogy a gyakorlati rész hangsúlyos. Csakazértis a szóbelivel kezdem.
Szóbeli
A gyakorlat azt mutatja, hogy a szóbeli részre sok diák esetében elegendő az írásbeli vizsgák megtörténte után felkészülni. Persze ez nem azt jelenti, hogy ekkor kezdem összevadászni a felkészüléshez szükséges anyagokat, valamint feltételezi azt is, hogy nem állunk annyira rosszul mondjuk töriből, hogy az időnk nagy részét arra kell áldoznunk. Csak akkor javaslom ezt a módot tehát, ha
- a témakörökhöz megvan a jegyzet/könyv/internetes linkgyűjtemény/akármi,
- és annak legalább nagy vonalakban ismerjük a tartalmát,
- és értjük is,
vagyis már csak meg kell tanulni. Ha ezek közül bármi hibádzik, akkor marad a kanonikus módszer.
Gyakorlat középszinten
(***A középszintű részről szóló eszmefuttatásom kicsit - elvileg csak kicsit, nem nagyon - elévült. Hogy miért? Mert 2010-től változik a helyzet.)
A gyakorlati vizsga középszinten öt feladatból áll, melyek sorrendje elvileg nem meghatározott, az eddigi vizsgákon mégis mindig ugyanazt a rendet követte.
| témakör | ajánlott idő | kapható pontszám |
|---|---|---|
| szövegszerkesztés | 60 perc | 40 pont |
| prezentáció és grafika | 20 perc | 15 pont |
| weblapkészítés | 20 perc | 15 pont |
| táblázatkezelés | 50 perc | 30 pont |
| adatbázis-kezelés | 30 perc | 20 pont |
Persze az időkeretekhez nem kell ragaszkodnod: a feladatlapot egyben kapod meg, olyan sorrendben haladsz, ahogy úri kedved diktálja (vagy dolgozhatsz akár multitask-módban is).
A szövegszerkesztési feladat a pontok harmadát jelenti. Ez elég sok, olyannyira, hogy ha hibátlanra sikerül ez a feladat, a többiből pedig feladatonként 2-3 pontot összevakarsz, akkor egy gyenge szóbeli mellett is simán lehet közepes érettségid. Először a 2008. tavaszi érettségiben volt nehéz ez a feladat, nem kis meglepetést - és sok bosszúságot - okozva. A többi évben azt mondhattuk, hogy a szövegszerkesztés az a feladat, amely lehetővé teszi, hogy ne nagyon forduljon elő bukás az informatika érettségi során.
A második két feladat a prezentáció és grafika és a weblapkészítés. Töltelékfeladatok, általában különösebb nehézség nélkül teljesíthetőek hibátlanul, vagy közel hibátlanul. Tapasztalatom szerint a jellemző pontszámok mindkettő esetében a 2-3 (alig tud hozzászagolni, nem foglalkozott vele), és a 12-14 (szinte tökéletes).
Az érettségizők mezőnyéből a jobbakat először a táblázatkezelés szórja meg. Ez az első olyan feladat középszinten, ahol szükség van informatikai jellegű gondolkodásra.
Az adatbázis-kezelés feladatot jellemzően azok tudják elvégezni, akik továbbtanulási céllal érettségiznek informatikából. Sok diák sohasem tanulja ezt (sem) informatikaórán, nem egy esetben azért, mert a tanár sem érti - és neki jó kibúvó, hogy "az osztály nagyon lassan haladt az Excellel". Ha esetedben az informatika érettségi csak "választott tárgy" szereppel bír, akkor is nagyon érdemes megtanulnod az első pár lépést: a tábla kialakítását az adatok importálásával, és az első egy-két alaplekérdezést. Nagyon üdítő tud lenni az a 7-8 pont. Ha pedig felvételizel, akkor jó eséllyel ez a feladat lesz a szórófeladat - az a bizonyos egy-két pont, amivel lemaradsz álmaid szakjáról, sokszor itt vész el. Pedig ritkán szoktak igazán nehéz lekérdezést feladni.
Gyakorlat emelt szinten
Az emelt szintű gyakorlati feladatokon egy órával hosszabb ideig csámcsoghat a T. Vizsgázó, mint a középszintű vizsgán résztvevő sorstársai: három helyett négy óráig bámulhatja a monitort - rosszabb esetben a plafont.
| témakör | ajánlott idő | kapható pontszám |
|---|---|---|
| dokumentumkészítés | 60 perc | 30 pont |
| táblázatkezelés | 30 perc | 15 pont |
| adatbázis-kezelés | 60 perc | 30 pont |
| algoritmizálás, adatmodellezés | 90 perc | 45 pont |
Az első feladat a dokumentumkészítés, ami egybemosva jelenti a középszintű érettségi első három feladatát: a szövegszerkesztést, a prezentációt, a grafikát és a weblapkészítést. Ezek közül nem kell mindnek szerepelni a feladatban, bár akár szerepelhet is. Elképzelhető például egy kiállítást beharangozó röplap elkészítése, a kiállításmegnyitó prezentáció összeállítása mellett, illetve a weboldal megalkotása, melyről az előző kettő letölthető.
A táblázatkezelés a legkevesebbett érő feladattá minősül vissza. Számíthatsz néhány kevésbé pihentető függvényre, de alapvető változásra nem.
Az adatbázis-kezelés emelt szinten majdnem biztosan többtáblás lekérdezések írását jelenti.
Az igazi különbség a középszinthez képest a negyedik feladat, az algoritmizálás, adatmodellezés. Ez, bár nem mondja ki semmi, hogy kötelezően így kell lennie, a gyakorlatban eddig program írását jelentette (elvileg elképzelhető, hogy csak egy adatszerkezetet kell megalkotnod, vagy egy algoritmust kell megírnod pszeudokóddal, de ilyen még nem volt). A pontszám hatalmas részét jelenti, és igen-igen zsigerből kell programoznod, ha bele akarsz férni az időbe. Azt kell mondanom, hogy ha nem programoztál önállóan (nem órán, tanári útmutatás mellett) és sokat már a vizsga előtt egy évvel is, akkor a jó eredményre nem sok az esélyed.
Persze azért akad:) A lepényhal meg először, s a remény hal meg utoljára.
