Táblázatkezelés-tanfolyamunkban immáron szépen előrehaladván az informatika érettségi táblázatkezelő-függvényei közül ma egészen pontosan rengeteg függvényt fogunk megismerni: a dátum és idő szekcióban szereplők közül majdnem az összeset.
Ha még sosem jártál úgy, hogy beírtál egy adott dátumot, ami azonnal átalakult valami mássá, akkor nem használtál eleget táblázatkezelőt. Az átalakítást elkerülendő legelőször:
Megtanulunk dátumot rögzíteni
Legnagyobb örömünkre ez Excelben és Openoffice.org Calc-ban nem történik azonos módon - bár szerencsére a rögzítés mögött álló filozófia azonos.
Excelben úgy érdemes dátumot rögzíteni, hogy
- beírjuk az évet négy számjeggyel
- pontot teszünk
- szóközt eszünkbe sem jut tenni
- beírjuk a hónapot arab számmal (mindegy, hogy eggyel vagy kettővel, a kettő az alapértelmezett)
- megintcsak pontot teszünk
- szóközről nem is hallottunk még, nem hogy kitennénk
- beírjuk a napot (mindegy, hogy egy vagy kettő számjeggyel, a kettő az alapértelmezett)
- ezúttal már pontot sem teszünk
Mindez LibreOffice-ban és az Openoffice.org Calc-ban:
- beírjuk az évet négy számjeggyel
- kötőjelet (mínuszjelet) írunk
- beírjuk a napot (mindegy, hogy egy vagy kettő számjeggyel, a kettő az alapértelmezett)
- kötőjelet (mínuszjelet) írunk
- beírjuk a napot (mindegy, hogy egy vagy kettő számjeggyel, a kettő az alapértelmezett)
Ha így jársz el, akkor jó eséllyel nem alakítgatja a táblázatkezelőd össze-vissza a beírt cuccost.
Az imént azt mondtam, hogy a filozófia a rögzítés mögött azonos. Azért épp így írjuk be a dátumokat, mert a fentiek jelentik az Excel és a Calc alapértelmezett dátumformátumát. Nézzük csak meg: az alábbi képeken látod, ahogy dátumot rögzítek. A fölső képen az Enter lenyomása előtt vagyunk, az alsókon az Enter lenyomása után. Figyeld meg a szerkesztőlécet is - tudod, itt látható a cella valódi tartalma. Láthatod, hogy az Enter lenyomása után a táblázatkezelőd a hónaphoz kiteszi a vezető nullát (kitenné a naphoz is, ha szükség lenne rá).
Microsoft Excel:
 |
 |
LibreOffice és Openoffice.org Calc:
 |
 |
Ha a beírt dátumon nyomsz egy Ctrl-1 billentyűkombinációt (igen, 1 és nem F1), akkor megjelenik a formátumválasztó ablak, amely Excel-nél ilyen:
Calc-nál egy kicsit ügyesebb:
Ha ebben az ablakban valamelyik másik formátumot választod, akkor a cellában a dátum immár az új formában pompázik, de a szerkesztőlécen megmarad az az alapértelmezett forma, amit a táblázatkezelőd használ:
 |
 |
Az ÉV (YEAR), a HÓNAP (MONTH) és a NAP (DAY) függvény
Szóval, van egy dátumunk. Ha a dátumból ki szeretnénk nyerni, hogy hanyadik hónap van - például azért, mert így meg tudod állapítani, hogy melyik évszak van, vagy épp, hogy itt van-e az informatika érettségi ideje -, akkor az a HÓNAP, illetve a MONTH függvénnyel tehető meg. Természetesen a dátum formátumától függetlenül.
 |
 |
Látjuk, hogy 2010. február 27. napja az év második hónapjában volt. Ha esetleg nem volnánk lenyűgözve a dologtól - bár szerintem ez elképzelhetetlen -, akkor megígérem, hogy ha egyszer eljutunk a függvények egymásbaágyazásáig, majd megmutatom, hogy mindez mire jó. És talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy a fenti módszerhez hasonlóan működik az ÉV (YEAR) és a NAP (DAY) függvény is.
Most következik
A HÉT.NAPJA (WEEKDAY) függvény
Ez a függvény arra jó, hogy egy dátumról kiderítsük, hogy a hét hanyadik napjára esik.
Két paramétert vár: az egyik maga a dátum, a második meg az eredmény típusa. Ha amerikaiak vagyunk, akkor adjunk meg 1-es típust, így vasárnap lesz a hét első napja.
Ha mégsem lennénk amerikaiak - van ilyen az olvasók között? -, akkor legyen a típus mégis inkább 2-es, így hétfő az első nap. Így például remekül megmondható, hogy milyen napon születtél. Vagy az, hogy milyen nap van ma:
 |
 |
Szombat rulez.
És most más. Amit elmondtam a dátum rögzítéséről, az bizony többé-kevésbé az idő rögzítésére is érvényes, úgyhogy
Megtanulunk időt rögzíteni
Mindjárt időrögzítés-tanulmányaink legelején egy akkora kő gördülhet le a szívünkről, hogy ha ráesik a combunkra (ugye, így a számítógép előtt ülve mégis hova esne a szívünkről legördülő kő), sántítani fogunk. Ennek az az oka, hogy az Excel és a Calc egyformán szereti tárolni az időt. "Éljen!" - gondolja az informatika érettségi várományosa, aztán eszébe jut, hogy tulajdonképpen őt nem nagyon érdekli ez az egész, hiszen nem fog Excellel és Calc-kal is érettségizni. Így aztán rezignáltan elolvassa, hogy
Excelben és Calc-ban is úgy érdemes időt rögzíteni, hogy:
- beírjuk az órát (mindegy, hogy egy vagy kettő számjeggyel, a kettő az alapértelmezett),
- kettőspontot írunk
- nem írunk szóközt
- beírjuk a percet (mindegy, hogy egy vagy kettő számjeggyel, a kettő az alapértelmezett),
- kettőspontot írunk
- már megint nem (mit is?)
- ha úri kedvünk úgy diktálja, beírjuk a másodpercet (mindegy, hogy egy vagy kettő számjeggyel, a kettő az alapértelmezett)
Ezt követően persze olyan időformátumot választunk neki, hogy ihaj, sőt, akár csuhaj is, és persze a belső formátum változatlan marad - pont, ahogy az idő esetében. A lényeg most is a szerkesztőléc, az tartalmazza a valódi információt.
 |
 |
Az ÓRA (HOUR), a PERC (MINUTE) és a MPERC (SECOND) függvény
Ha szeretnénk kiszámolni, hogy hány perc van hátra kicsengetésig, akkor nem egy hátrány, ha egy időpontból meg tudjuk határozni például a percek számát. A dolog igen hasonló ahhoz, amikor az imént a hónapot mondtuk meg a dátum alapján.
 |
 |
És persze, az ÓRA (HOUR) és a MPERC (SECOND) függvény is így működik.
No, már csak az van hátra, amikor
Számokból dátumot és időt rakunk össze
Nézzük az alábbi függvényeket:
| Magyar nyelvű függvényekkel: | Angol nyelvű függvényekkel: |
=DÁTUM(2010;2;27) | =DATE(2010;2;27) |
=IDŐ(2;27;0) | =TIME(2;27;0) |
Próbáljuk ki a fenti függvényeket a táblázatkezelőnkben!
Elsőre el nem tudja az ember képzelni, hogy mire jó, ha így írjuk be a dátumot, illetve az időt. Másodjára sem. Azért nem feltétlenül rosszak ezek az eszközök, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az értékeket nem kell bedrótoznunk a függvényekbe, hanem hivatkozhatunk is. Ki tudjuk írni például azokat az időket, amikor a hét egyes napjain, az óráink után hazaérünk - mindezt úgy, hogy minden óra 35 perckor indul busz hazafelé a suli elől, és húsz perc az útja. De ehhez előbb majd meg kell tanulnunk függvényeket egymásba ágyazni (is).
Nos, akkor már csak két dolog van mára, a
A MA (TODAY) és a MOST (NOW) függvény
Ez a két függvény az épp aktuális dátumot, illetve időt írja ki. Olyan táblázatoknál jók - a való életben -, amelyeknél fontos, hogy mindig naprakész legyen az összes adat, vagy egyszerűen csak szeretnénk egy formanyomtatványban mindig az aktuális időt látni. A dátumot és az időt természetesen a számítógépünktől kérdezik meg, azaz ha a gépünk rosszul tudja ezeket, akkor coki van. Mindkettőt üres zárójellel írjuk: paramétert nem kell megadnunk, de ugye a táblázatkezelőnk függvényeinek formai követelménye a paramétereket közrefogó zárójel. A követendő forma tehát:
=MA(), illetve =TODAY()
és
=MOST(), illetve =NOW()
Előzőleg a DARAB függvényről és társairól volt szó.
