Ezt a cikket azért írtam, hogy bemutassak egy olyan beállítást a Kompozer weblapkészítő-alkalmazásban, amelyet a megoldásvideók készítésekor én is használtam. A cikk utóbb kissé megnyúlt, és ha téged csak ez a beállítás érdekel, akkor kattints ide.)
Bevezető, a WWW őstörténetével
(Figyelj, ez nem internet-történet. Nehogy abba a hibába ess, hogy az internetet összekevered a World Wide Web-bel. A keveredést egyébiránt az is okozhatja, hogy magyarul az internetet sokan és szívesen nevezik világhálónak. De attól a két dolog nem ugyanaz, még akkor sem, ha mára az internet legtöbbet használt alkalmazása a World Wide Web, a WWW.)
Szóval 1989-90-ben, amikor az internet már sok éve létezett - bár otthon alig-alig volt még ilyenje valakinek - Svájcban, a CERN nevű részecskefizikai kutatóintézetben bizonyos Tim Berners-Lee (akinek azért van ilyen szép neve, hogy az informatikából érettségiző meggebedjen) elkészített egy ajánlást, a HTML első formáját, meg pár programot, mégpedig azért, mert herótja volt attól, hogy a CERN-en belül, a fizikusok között is elvész a fontos információ, és így kívánt lehetőséget teremteni arra, hogy
- a fizikusok által közösen szerkeszthető dokumentumok készüljenek, amibe mindenki beleírhatja a cuccait, és
- a sok cikk egymásra hivatkozzon (Számodra teljesen természetes, hogy a weboldalak egymára hivatkoznak, egy kattintás, és máshol vagy. Akkoriban a legtöbbek számára ez elég új dolog volt.)
Tim ezzel részint feltalálta a World Wide Web-et, részint világhírű lett. Figyeld meg azonban az eredeti céljait: nem egy csiricsoda világot akart teremteni, amilyen a web mára lett. Nem, az ő célja inkább valamilyen könnyen és hatékonyan használható dokumentumtárhoz hasonlítható, főként a kutatási eredmények számára.
Utóbb a WWW kilép a CERN-ből, ráadásul pár év múlva - ekkorra már képeket is lehet elhelyezni a weboldalakon, ó minő fényűzés! - elkészülnek a grafikus böngészők (a legelső (?), az NCSA Mosaic ma is letölthető). Ja igen. Eddig csak szövegesek voltak - közülük ma is létezik a Lynx, amit ráadásul aktívan fejlesztenek is. A WWW hódítani kezd.
Közben a weboldalakat leíró HTML nyelv is fejlődik, egyre több dolgot tud, és közben kezd tudathasadásossá válni. Komolyan.
Mi is a gond a HTML-lel?
Hát az, hogy másra kezdték használni, mint amire kitalálták.
Említettem, hogy a WWW kezdett tényleg World Wide, azaz világméretben elterjedni. A kereskedelmi cégeknek is lettek honlapjaik. És - fene a gusztusukat - szerettek volna minél szebb és csicsásabb honlapot maguknak.
A HTML létének célja eredetileg az, hogy a szöveg belső felépítését leírhassuk vele. Azaz világos legyen, hogy mi a cím, mik az alcímek, hol vannak felsorolások, mettől meddig tart egy bekezdés, mely kifejezéseket akarjuk hangsúlyozni, és hova vezetnek hivatkozások. Tudóséknak ez elég is lett volna. (Emlékszel a cikk címére? Ez a rész a "jó").
A nagyvilág azonban szép honlapokat akart, és a HTML-t elkezdték úgy alakítani, hogy képes legyen erre is. Tudjon más és más betűtípusokat, mindenféle színeket, mindenféle szövegelrendezést, betűnagyságot, és egyéb retteneteket. Azaz a HTML már nem csak a szöveg felépítését tárolja, hanem a kinézetét is. És lőn, és kerültek vala a HTML nyelvbe új címkék. (Ez a rész a "rossz".)
Ráadásul sokan már nem úgy tekintettek a weboldalra, mint egy szövegmegjelenítési lehetőségre, hanem inkább a klasszikus, a nyomdákban megvalósítható képi világot, elrendezéseket akarták itt látni. A háttérképek még csak hagyján, de a HTML-ben egyszerűen nem volt arra mód, hogy mondjuk egy egészalakos fényképen olyan feliratokat heyezzünk el a megfelelő helyekre, mint: "Ez itt a feje", "Jobb kar", és így tovább. Mi a megoldás? A táblázatok. Vágjuk szét a képet, és tegyük az egyes részeit egy táblázat első oszlopának megfelelő celláiba, a második oszlopba meg mehetnek a feliratok. Tüntessük el a táblázat keretezését, és máris olyan, mintha a képen volnának a feliratok. (Na, ez a "csúf" rész.)
Szóval végső soron mindent meg lehetett oldani, de néha "hangyányit" hegeszteni kellett. 2003 környékén a webfejlesztők munkájának nagy része abból állt, hogy vért pisilve megpróbálták megoldani, hogy az egyes weboldalak minden böngészőben azonosan nézzenek ki.
Ekkoriban a HTML egyszerre hordozza a tartalmat és a formát. Ez pedig iszonyat kavarokhoz vezet.
Színre lép a CSS
Többeknek is az a remek gondolatuk támadt, hogy a formát el kellene különíteni a tartalomtól. Ennek a gondolatnak az egyik megvalósulása a CSS. A CSS egy formaleíró nyelv, és ha használod, akkor a CSS nyelvű rész lesz felelős a külcsínyért az oldaladon, a HTML nyelvű rész pedig csak a belbecs marad. Azaz a HTML ismét csak a szöveg felépítését írja le, a kinézetért a CSS lesz a felelős. (Működéséről példa itt, remekül elmondja a lényeget, nem is írok másikat.) A CSS 1994-ben születik meg, azaz baromi régen. Azonban ilyen-olyan okok miatt sokáig nem terjed el. Épp akkoriban kezd igazán terjedni, amikor a jelenleg is használatos kétszintű érettségi követelményeit kialakítják. Mára minden profi webhelynek ezt kéne használnia, és a legtöbben tényleg használják is.
Az informatika érettségi követelményeinek idevágó része, és a saját megjegyzéseim
A követelmény:
7.2. Web-lap készítés:
Középszinten: Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus Web-szerkesztővel. Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot elvégezni.
Emelt szinten: Tudjon egyszerű Web-lapot készíteni a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerű szövegszerkesztővel. Ismerje a HTML alapelemeit.
Megjegyzések:
- Emelt szinten elvileg Jegyzettömb-kaliberű alkalmazásnál bonyolultabbat nem is kellene kapnod. Gyakorlatilag kapsz, nézd csak meg a szoftverlistát (Hivatkozás jobb oldalt, a Fontosabb linkek részen).
- Középszinten nem elvárás ugyan a HTML ismerete, de majdnem biztos, hogy a grafikus szerkesztő valamit össze fog kutyulni. Ha nem is tudsz fejből HTML-kódot írni, jó, ha az elkészített kódban eligazodsz, és tudod javítani. Ne menj érettségizni némi HTML-tudás nélkül, ha ötöst akarsz.
- A CSS-ről szó sincs. Senki nem várhatja el az ismeretét. Semmi nem tiltja a használatát.
- A HTML változatairól sincs szó. Nem kötik meg a kezed abban, hogy te HTML4-et, XHTML-t, vagy HTML5-öt használsz, sőt, amíg a böngésző megeszi, úgy kevered őket, ahogy úri kedved diktálja.
Azonban (és itt a lényeg):
Bár saját honlapot készíteni ma már ciki CSS nélkül, nem javaslom senkinek, hogy pusztán az érettségi kedvéért megtanulja a használatát. Diákjaimnak is azt tanácsolom, hogy maradjanak meg az elavult, a profik között elátkozott és rühellt módszernél, és oldják meg az informatika érettségi feladatát a CSS teljes mellőzésével, a HTML nyelvű kódra bízva a formázást is.
A tanácsom mellett egyetlen érvet tudok felhozni. Minden más ellene szól. Ez az érv azonban szerintem elég jó: Így kevesebb az esélyed, hogy valamit elrontasz.
Nem kell két nyelvet megtanulni. Nem kell a két kód együttműködéséből eredő hibalehetőségekkel számolnod. Nem kell két helyen keresni, hogy a grafikus weblapkészítő hol kutyulta el a dolgot. Nem kevered össze a két dolgot az érettségi alatt, amikor a legtöbben azért idegesek egy kicsinység.
Mindez persze nem vonatkozik rád, ha már eddig is zsigerből használtad a CSS-t.
A megoldásvideók elkészítése során én a Kompozer weblapkészítő-alkalmazást használtam. Hogy miért pont azt, arról már írtam a Kompozer telepítéséről szóló cikkben. Lássuk, hogy lehet elmagyarázni a Kompozernek, hogy nem akarunk CSS-t használni:
- Gyalogoljunk az Eszközök menübe.
- Válasszuk a Beállítások lehetőséget. (Ha nincs ilyen, akkor más verziót, illetve operációs rendszert használunk. Ilyen esetben az Eszközök menü helyett a Szerkesztés menüben keressük a Beállítások részt.)
- Vegyük ki a pipát a Stílusok használata HTML elemek és attribútumok helyett sor mellől.
Kész:)
