Informatika érettségi

Az informatika érettségin előfordulható táblázatkezelés-függvényeket tárgyaló posztomban szereplő függvényeket taglaló cikksorozatom második tagja következik. A múltkor egyetlen függvényt tárgyaltunk - a SZUM (illetve a SUM) függvényről volt szó. Ma ennek örömére négy is sorra kerül, ami valójában hat, más értelemben viszont csak három, szigorúan véve azonban mindössze kettő. Mi most háromnak tekintjük őket.

A MAX függvény

A MAX függvény neve az informatika érettségin használható Microsoft Excelekben és Openoffice.org Calc-ban megegyezik. A viselkedése meg főleg: átadunk neki egy rakat paramétert, és visszaadja közülük a legnagyobbat. Például a

Ez a cikk, így az informatika érettségid előtt uszkve száz nappal, neked szól.

Új cikksorozatot indítok az oldalon, nevezetesen a múltkori, az informatika érettségin előfordulható táblázatkezelés-függvényeket tárgyaló posztomban szereplő függvényeket fogjuk áttekinteni. Nem mondom meg, hogy mikorra nézzük meg az összeset, mert fogalmam nincs: akkor fog egy-egy cikk megszületni, amikor épp kedvem lesz megírni. Úgy tervezem, hogy minden cikkhez tartozni fog egy online feleletválasztós teszt is.

Egyszerre tárgyaljuk a Microsoft Excel 2007 (a tárgyalt esetekben meg fog egyezni a 2003-as változattal) és az OpenOffice.org Calc 3.1 használatát. A legtöbb esetben a különbség annyi lesz, hogy az Excel-ben a függvény neve magyar, az OpenOffice.org Calc esetén pedig angol (megegyezik az angol nyelvű Excelben található névvel). Eképp elvileg minden, jelenleg az informatika érettségi központi szoftverjegyzékében szereplő szoftvert választva használható lesz a cucc.

Úgy indulok el, hogy nem feltételezem, hogy bármit is tudsz a táblázatkezelők függvényeinek működéséről, vagyis ebben az első posztban pár alapfogalmat is áttekintünk. Nem lesz viszont szó itt arról, hogy mi az a függvény, mi az argumentum, mi a paraméter, mi a bemeneti és a kimeneti érték, mert erről már írtam.

Na, akkor lássuk:

Az oldal utóbbi egy hónapjának látogatottsága

Újabbal bővült azon közösségi oldalak köre, ahol az infoerettsegi.blog.hu követhető. A twitter, a facebook, a myspace, és az identi.ca után itt a plurk.com követhetőség is - lásd a jobb oldali sávban, a "Kövesd az oldalt!" részben.

Az úgy volt, hogy már régen bosszankodom amiatt, mert nem tudom pontosan, hogy melyik táblázatkezelő-függvényeket érdemes megtanítanom az érettségizőknek. Vannak persze gondolataim, például arról, hogy sem a pénzügyi, sem a trigonometriai, sem a legtöbb statisztikai, sem a mátrixfüggvények nem fognak sűrűn szerepelni az informatika érettségiben. Miért? Mert olyan fogalmakat  használnak, amelyeket nem is ért a T. Vizsgázó. Például szerintem kevesen tudjátok, hogy mi az az area színusz hiperbolikusz, mi az a jövőbeli érték, a hipergeometrikus eloszlás, és egyéb iszonyatok.

De mégis, mi fog szerepelni? És melyiket kellene mindenképp megtanítani, illetve melyek azok, amelyekkel csak az ötösre törekvők töltsék az idejüket?

Persze ez most sem fog kiderülni, de azért igyekszem támpontokat adni. Először is végignyálaztam az összes eddigi informatika érettségi hivatalos megoldását, és összeszámoltam a benne megemlített függvényeket. Külön a közép-, és külön az emelt szintű érettségikét. Aztán ezek közül kivettem a KUTAT, az ARCSIN és a FOK függvényt. A KUTAT már régen eltűnt a függvények közül, már az Excel 2003 sem tartalmazza. A másik kettő ismeretét meg igazából nem várták el, abban az egy feladatban, amelyikben benne vannak, maga a feladat magyarázza el a használatukat.

Ami pedig megmaradt, azt összesítettem, íme (zárójelben az OpenOffice.org-ban használt angol függvénynevek):

Matekóráról biztosan ragadt rád valami. Hozzárendelés, egyértelmű hozzárendelés, f(x), x->|x+2|, ilyesmire gondolok. Ez persze jó, de akkor mi is az a függvény? Mondd el úgy, hogy a tízéves kistesód is értse. Ha így el tudod mondani, akkor tényleg érted, és ha érted, akkor a táblázatkezelési feladatoknál mindig, de sokszor az adatbázis-kezelésnél is könnyebb az életed. Ezek meg benne vannak a középszintű informatika érettségiben. Sőt, az emelt szintű informatika érettségiben is. Sőt, ott van programozás is, és ott sem épp haszontalan, ha tényleg érted, hogy mijaza függvény. Szóval, mondd el úgy, hogy a tízéves kistesód is értse.

"-A tízéves kistesóm? De hát ő még kicsi ehhez!"

Ehh. A függvények elsős anyag. Igen, az általános iskolában. De. Tényleg. (Na jó, lehet, hogy másodikos, de szerintem elsős.) Nem nagyon emlékszel, igaz?

Szóval, ott ülsz az első osztályban. Lóg a szájadból a kifli, és becsöngetnek. Bejön a tanító néni, és köszönsz, hogy "Jóóónnapóóót kííívááánok!" Jelentés, leültök, előveszed a kockás füzetedet, meg a ceruzádat, és a tanár azt mondja: "-Ma egy érdekes géppel ismerkedünk meg." Lerajzolja, te buzgón másolsz, mert jó gyerek vagy (Khmm-khmm). "-Ha ebbe a gépbe bedobok egy egyest, akkor alul kijön egy hármas. Mit csinál a gép?" Kis meglepetés és töprengés után buzgón jelentkezel, és felszólít a tanító néni, és te mondod, hogy "-Hozzáad kettőt!". A tanítónéni odajön és megsimogatja fejedet, és te olyan, de olyan büszke vagy...

Szóval

Az informatika érettségire - középszintűre és emelt szintűre egyaránt - a T. Vizsgázó két dolgot visz magával.

Az egyik a toll. (Golyóstoll, ugyebár.)

Ez a poszt persze nem a golyóstollról szól. Hanem a vonalzóról. A vonalzó az a cucc, amit elvileg azért találtak ki, hogy megmérjél vele dolgokat. A viszgázók közül sokan nem is visznek vonalzót az érettségire. Pedig érdemes. De mi a vihart mér a T. Vizsgázó egy informatika érettségi alatt? Maximum a pulzusát, na meg az időt, ami hátra van. Mármint, nem a T. Vizsgázónak, hanem a vizsgából. Ja, meg még egy-két dolgot.

Elvileg te, kedves Vizsgázó, azért viszel vonalzót, hogy lemérhesd, hogy mekkora a térköz-sorköz-betűnagyság-istenharagja, legalább viszonylagosan. Például olyankor, amikor azt mondja a feladat, hogy "A mintának megfelelően a következő betűméreteket használja: 14, 24 és 28." Ilyenkor nem biztos, hogy a 24 és a 28 közötti különbséget szemmel látod. De leméred. A vonalzó igazi célja azonban nem ez.

Valójában azért viszel vonalzót, mert

A múltkor szép feladatba kezdtünk - most ezt fogjuk folytatni. Odáig jutottunk, hogy van már Java futtatókörnyezet a gépünkön, van OpenOffice is, és a MySQL is üzemel. Most már csak (?) annyi a feladatunk, hogy

Összehozzuk az OpenOffice-t és a MySQL-t

A MySQL a külső programokhoz való csatlakozáshoz úgynevezett connectorokat használ. Van már olyan connector is, amely közvetlenül az OpenOffice-hoz csatlakozik, de a cikk írásakor ennek a fejlesztői azt mondják, hogy még csak a bátrak szórakozgassanak vele. Én meg gyáva vagyok.

Akkor még mindig két lehetőségünk van, az ODBC és a JDBC, amelyek közül azért fogjuk az utóbbit használni, mert az előbbi pár éve még rosszul kezelte az ékezetes betűket.

Ennek fényében látogassunk el a http://www.mysql.com/products/connector/ oldalra, és ott válasszuk a JDBC Driver for MySQL (Connector/J) lehetőséget. A poszt írásakor a legfrissebb változat az 5.1, töltsük le ezt.

Ha a fenti képen lévő oldalra jutottunk, akkor letekerünk az oldal aljára, és ott a zip változatot akarjuk. Elvileg ki tudjuk választani azt is, hogy Download, ha nem jelenik meg, akkor Pick a mirror (tudod, ez az, amelyik nem a szalámi).

Ha a mysql-connector-java-5.1.10.zip fájl lejött, akkor

Az informatika érettségin vagy Microsoft Office 2003-at használsz, vagy Microsoft Office 2007-et, vagy OpenOffice.org-ot. Ez utóbbit sajnos kevés helyen oktatják iskolákban - én sem, a kollégám ugyanis két éve meggyőzte az igazgatót, hogy ez nem jó ötlet. Pedig de igenis az, nem utolsósorban azért, mert sok tekintetben már most is felülmúlja a Microsoft terméket, de ráadásul teljesen ingyenes is, plusz létezik Windows-on kívül Linuxra és Mac OS X-re is.

A közelmúltban három magyar nyelvű könyvet is ajánlottam, az egyik a Base (az OpenOffice adatbázis-kezelője), a másik a Calc (az OpenOffice táblázatkezelője), a harmadik pedig a Writer (az OpenOffice szövegszerkesztője) rejtelmeibe vezet be bennünket. Mindhárom könyv ingyenes, letöltöd és olvasgatod.

Az OpenOffice Base alapesetben egy HSQL nevű SQL-motort használ, amiről én mondjuk igen-igen keveset tudok, de annyi biztos, hogy eleddig nem találták elég jónak ahhoz, hogy Te az informatika érettségid során használhasd.

Az informatika érettségin (is) lehetőség van ellenben arra, hogy az OpenOffice Base-t a MySQL nevű szintén ingyenes és nyílt forráskódú adatbázismotorral használjuk együtt. A MySQL egy komoly játékos, weboldalak milliói használják a tartalom raktározására - többek között alighanem a blog.hu is. A telepítése a legtöbb Linuxon egy-két kattintás, vagy egyetlen parancs kiadása - Windows-on már nem ilyen egyszerű a helyzet, de korántsem megoldhatatlan - mint az a most következőkből is kiderül számodra.

A Dev-C++ az a fejlesztői környezet, amellyel a vizsgázó Windows-on C, vagy C++ nyelvű programmal tehet eleget az emelt szintű informatika érettségi programozási feladatában foglaltaknak. (Dolgozhat a Visual Studio fizetős változatával is, de hát...)

A C mára a programozási nyelvek legendás nagy öregje, a C++ pedig az, amivel a kezdő programozókat riogatni szokták (Ted Ts'o-tól, a híres Linux-rendszermagfejlesztőtől származik az idézet, miszerint egy átlagos programozónak kezébe adni a C++ nyelvet összevethető azzal a veszéllyel, amikor a csimpánz kap a kezébe egy töltött pisztolyt - további elrettentés ennek a lapnak az alján :) ). Szóval a C és a C++ rokonok, de csak kicsit.

Mint mondtam, a Dev-C++ egy fejlesztői környezet, vagyis a programot csak megírod benne. A fordítást a gcc végzi, a világ egyik - sőt, talán: a - leghíresebb C és C++ fordítóprogramja. A telepítés során a két program együtt települ a gépedre, szép egységet alkotva. Mi Vista-n telepítünk, XP-n ugyanígy megy a dolog.

Letölteni a cuccost innen tudod: http://www.bloodshed.net/dev/devcpp.html.

És ez kell neked. A kilenc megabájt nevetségesen kicsinek tűnik manapság,

A következő szösszenetben a Java programozási nyelv és a vele (is) használható NetBeans fejlesztői környezet telepítését nézzük végig. Mindjárt.

Először azonban pár percre elidőznék. Elidőznék annál, hogy napjainkban iszonyú mennyiségű Java-programozót keresnek, és talán épp ezért

A megalkotóit tekintve magyar vonatkozással is bíró BASIC nyelv már igen sok reinkarnációt élt meg. Mostanában - az elmúlt 20 évben - leginkább a Microsoftnak köszönhető a fennmaradása, újbóli térnyerése. A legújabb verzió - hacsak a Visual Studio 2010 tesztváltozatait nem számoljuk - a Visual Basic 2008, illetve ingyenes, fejlesztői környezetét tekintve butított, de nekünk bőven túl sokat tudó Visual Basic 2008 Express.

Amint azt a C# telepítését ismertető posztomban már írtam, XP-re és Vista-ra egyforma a telepítés. Ott Vista-val csináltuk végig a melót, hát akkor most legyen XP.

Első dolgunk

A blogom indulásának táján egyik legelső posztom az informatika érettségi feladatairól szólt. Nos, a poszt egy része a 2010 tavaszi érettségi időszakkal érvényét veszti, ugyanis január 1-től érvénybe lép egy OM-rendelet, amely jó pár tantárgy érettségijét átszabja, és ez alól az informatika érettségi

Aki úgy dönt, hogy ilyen-olyan okok miatt kiütése van a Microsoft Office-tól, és az informatika érettségi feladatai nagy részét inkább OpenOffice-szal készíti el, annak egyre több segédanyag áll rendelkezésére - bár sajna nekem még nem készült oktatóvideóm az ügyben.

Nem is olyan régen frissült Reizinger Zoltán könyve, amely az OpenOffice Base adatbáziskezelővel foglalkozik, és csak pár napja, hogy a nagyérdemű figyelmébe ajánlottam Pallay Ferenc könyvét, amely az OpenOffice Calc táblázatkezelő használatát ismerteti.

Ma egy viszonylag régebben - tegnap - elkészült fordítást ajánlanék mindenki figyelmébe. Nagy Ákos fordítása az OpenOffice Writer szövegszerkesztő használatáról közöl nem teljesen kezdőknek szóló, mégis igen-igen hasznos információkat. Az előző kettőhöz hasonlatosan ez is egy letölthető, szabadon fogyasztható mű. Egészségetekre!

A tegnapi közép- és emelt szintű informatika érettségik megoldásai itt találhatók meg.

Sok szerencsét!

Ha már a múltkor megbeszéltük, hogy emelt szintű informatika érettségire készültünkben miként telepíthető otthoni gépünkre Free Pascal, akkor ma a Microsoft sztár-programnyelvéről, a C# (szí sárp) nyelvről lesz szó.

Az Express a szoftverek világában nem olyan, mint a vonatokéban, hanem pont ellenkezőleg: lebutított változatot szokott jelenteni - itt sincs ez másként. Ez azonban nem gáz, a butítás után a program még mindig bőven rengeteg ahhoz, hogy az informatika érettségi feladatait megoldd vele.

A Microsoft nem épp arról híres, hogy bármit ingyen adna, de ez alól a Visual C# 2008 Express (is) kivétel. Persze ennek oka van: több C# programozó = több Windows-program = több Windows-felhasználó =  több Windows-vásárlás = boldogabb Micro$oft-részvényesek.

Nos, a program telepítéséhez vezető út első lépése, hogy eljössz ide: http://www.microsoft.com/express/download. XP-nél és Vista-nál is ez kell neked. Ha Linuxon akarsz C#-ban programozni, akkor viszont a Mono a barátod - persze az informatika érettségi tekintetében ez nem játszik.

Jaj, kihagytam a nulladik lépést: kell .NET-keretrendszer a gépedre, méghozzá a 3.5 verzió. Ha nincs, akkor maj' sírni fog a C# telepítője, és telepíttet veled, szóval nem kell begazolni.

Ha ott vagy a fenti weboldalon, akkor két lehetőség áll előtted. Az egyik, hogy letöltöd az egész hóbelevancot, DVD-re írod (vagy telepítesz egy DVD-emulátort, és akkor nem kell), majd telepítesz. Mi a másik módszer szerint járunk el, amikor csak a C#-ot telepítjük. Ehhez élő internet-kapcsolat kell. Elsőként keresd meg az alábbi ábrát, és válassz egy neked tetsző nyelvet (magyar nincs), majd katt a Download-ra. (Ha a képekre kattintasz, tudsz nagyobb méretet is kérni - ez akkor jó, ha nem tudod elolvasni a képen lévő sokmindent.)

Korábban már írtam egy könyvről, melynek tárgya az OpenOffice.org Base, azaz az OpenOffice adatbáziskezelője.

Az informatika érettségire készülők nagyobb örömére megjelent egy, a táblázatkezelést tárgyaló könyv online és letölthető formában is. Pallay Ferenc: Az OpenOffice.org Calc használata - Táblázatkezelés az alapoktól című könyvéről van szó. Köszönjük neki!

Pallay Ferenc egyébiránt régi motorosnak tekinthető a táblázatkezelésről szóló könyvek világában, ugyanis írt márt az Excel használatát ismertető könyvet is. (Sőt, másmilyet is, nevezetesen a CentOS használatáról iskolai keretek között - de ez némileg elüt blogom témájától.)

Sokak kérésére íme az első weblapkészítéses megoldásvideó. Fogadjátok szeretettel az ősembert (itt jön ki mindjárt).

Hogy a weboldaszerkesztők közül miért kezdek pont a Kompozerrel? Hát, több oka van. Az egyik, hogy ha egy mód van rá, kerülöm a Frontpage-et, és annak utódait. A másik, hogy - mint az alábbi történeti áttekintésből kiderül -, ha tudsz használni Kompozert, akkor nem lesz nagyobb bajod sem az Nvu-val, sem a Mozilla Composerrel, sem a Seamonkey-val. És így aztán az is mindegy, hogy Windows vagy Mac OS X, vagy Linux rendszeren érettségizel.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Mozilla. Nem, ez nem az a Mozilla, ami a Firefox, bár sok közük van egymáshoz. Az úgy volt, hogy kezdetben volt az NCSA Mosaic, a világ első elterjedt webböngészője (1992-97). A második volt a Netscape, amelynek piaci részesedése nagy veszélybe került, amikor jött a Windows-zal együtt adott-kapott Internet Explorer. Főleg, mert a Netscape eddigre elég bugos volt. A fejlesztői elhatározták, hogy mindent újraírnak benne, az utolsó sorig. Emiatt aztán évekig nem volt használható Netscape, az Internet Explorer meg jött föl, mint a belvíz.

A Netscape vezetői végül elhatározták, hogy megnyitják a Netscape forráskódját, remélve, hogy sok-sok fejlesztő társul majd hozzájuk. A megnyitott forráskód feletti rendelkezést a Mozilla Alapítvány kapta, akik egy "mindent bele" terméket akartak készíteni: böngésző, levelezőprogram, azonnali üzenetküldő, és weboldalkészítő (ez utóbbi volt a Mozilla Composer). Pár fejlesztő a még mindig nem túl elterjedt Mozillánál úgy gondolta, hogy a nagy, kezelhetetlen alkalmazás-szörnyből csak a webböngészőt fejleszti tovább, és mára ez lett a Firefox - a "nagy" Mozilla böngésző fejlesztése tudomásom szerint mostanra abba is maradt, illetve Seamonkey lett belőle. A Firefox sikere folytán a Netscape böngésző fejlesztését is abbahagyták.

A Mozilla Composer forráskódjának alapján egy Glazman nevű ürge megírta az Nvu-t, aminek a fejlesztése ilyen-olyan okok miatt abbamaradt, a forráskódján viszont létrejött a Kompozer, amiről az előbb említett ürge két éve megmondta, hogy rövid életű lesz. Persze a "rövid" nem egy egzakt időtartam, viszont a munka folyik a 0.8-on. Mi most a 0.7.10-et telepítjük, Windows XP-re, de Vista-ban is ugyanígy megy a dolog.

Letöltés innen: http://kompozer.net/download.php

Jön lefelé a cucc - ami nem is egy telepítőfájl, hanem egy ZIP-archívum.

Még a lassabb internet-eléréssel rendelkezőknél is gyorsan lejön a fájl. Mikor lejött,

Szóval, az úgy volt, hogy ha már a múltkor megírtam, hogy mégis maradni látszik a Free Pascal, mint az informatika érettségin választható programozási nyelv, akkor akiknek még nincs otthon a gépükön, és szeretnék, ha lenne - mert mondjuk ezt tanulják a suliban, vagy épp nem tanulják, de kéne -, íme némi segítség. Akik meg még sosem írtak Pascal programot, azok ezen is túleshetnek.

A képernyőképek Vista-ban készültek (flancolok, érzed), de XP alatt is épp így megy a dolog (sőt, egy picit jobban, erre majd kitérek) OS X-ről fogalmam nincs, az érettségi linuxok alatt meg alapból fenn van.

A program ingyenes, tehát nem csak letölthető, de le is szabad tölteni - ami, mint tudjuk,

Megjelentek a tavaszi informatika érettségi "nyilvánosságra hozott anyagai". Alig több, mint egy hónapja örvendeztem azon, hogy az őszi cucc megjelent, a tantárgyak közül majd' legutolsónak. Nos,

Terjedünk, mint a bűn.

A twitter, a facebook, az identi.ca után íme, mostanra megbízhatóan üzemel az infoerettsegi.blog.hu myspace-oldala is. Ha csak klikkelni akarsz, akkor addig tekergesd lefelé az oldalt, amíg a jobb oldalt meglátod a négy ikont. És akkor klikk.

Adott a diák, épp az informatika érettségi kellős közepén. Majdnem kész az első feladattal, csak egy kis rész volna hátra még. De az nem megy. Így meg úgy néz ki a munkája, mint egy hányás. Undorító!

Ha átnézünk a szomszéd monitorára, neki bezzeg királyul néz ki az egész, esetleg némi erőlködéssel lehet hibát találni rajta. De az már kukacoskodás is lenne.

Vagy mégsem?

A mai alkalommal a 2008. májusában elhíresült "Recept" című feladatot vesszük górcső alá, és ennek kapcsán általános okosságokat fogalmazunk meg. (A feladat megoldását bemutató videóhoz kattints ide!)

A Receptben egy receptkönyv-oldalt készített a vizsgázó, amely teljes fényében így néz ki (ha rákattintasz, akkor nagyobban is megnézheted):

Ez a cél, ezt kell elérned, de a tied valamiért úgy néz ki, hogy az borzasztó. Jajj-jaj, ez bukta. Itt tartasz:

Az egész szöveg szanaszét lóg, fúúúúj. A tenyered izzad, a szíved ver, szeretnél máshol lenni, miért is nem mentem inkább fizikából érettségizni, mit nekem kerületi sebesség és nyíróerő. Kirchoff-törvény, jövel!

A szomszéd, az bezzeg kész van. A mocsok mázlista, mákostésztát evett, akkora mákja van, szakadjon össze, biztos a szőlőcukrából